Mások élete

Megint egy másik lakás, de mintha mindig is itt éltem volna komfortosan a hófehér falak között, egyedül is meg nem is, olyan jó volt az újra kezdés, tiszta lappal. Az első hónap egy mámor volt, pulzált minden, könyvek, fényképek, rúzsok szétdobálva a lakásban, kattogott a zár, pengett a gitár. A másodikban már jönnek vissza az emlékek, az ágy újra szorongással telik meg, a falak visszaverik az egymáshoz vágott, dühös szavakat. Nem merünk hangosan szeretkezni és esténként hallgatom az utca diszkrét, éppen csak beszűrődő zaját. Néha bevilágít az ablakon egy autó fénye, de a csillagok, a csillagok egy kicsit hiányoznak.